A régi lendülettel veszi elő a magyar ügyeket a decemberben hivatalba lépő testület. A pénzbefagyasztásokkal kapcsolatos eljárások szigorodnak és bővülnek, nem lesz változás az EU migrációs vagy zöldpolitikájában, és továbbra is napirenden marad a szerződésmódosítások ügye, amely többek között a vétójog eltörlését tartalmazza. Közben a kormány politikai súlya látványosan csökken.
Üres papírlapot mutatott fel és ahhoz hasonlította a magyar uniós elnökség tevékenységét a Baloldal társelnöke Strasbourgban. Megkérdeztük a pártokat, mit gondolnak a magyar kormány eddigi teljesítményéről, a megbízatásának végéhez közeledve.
Mindeddig a magyar biztoson kívül még hat pozícióról nem döntöttek a képviselők, most ez is bekövetkezett.
Kedden Luxemburgban az Európai Bíróság előtt megtartották annak a pernek a tárgyalását, amelyben az Európai Bizottság indított keresetet Magyarországgal szemben a gyermekvédelmi törvény melegeket pedofilokkal összemosó módosításaival szemben. A szakértő szerint az ügy túlmutat a konkrét eseten.
A vizsgálódást az Európai Bizottságra és a tagállami hatóságokra bízták.
Az nem tiszta, ki veszi meg a korábban az osztrák olajtársaságnak szánt energiát.
Három héttel a jogszabály elfogadása után elküldte az Európai Bizottságnak azt a törvényt a magyar kormány, amely az alapítványi formában működő egyetemek közérdekű vagyonkezelő alapítványainak működéséről szól. A magyar kormány sem titkolja, ez a szöveg nem minden elemében egyezik meg azzal, mint amit a Bizottság elvárt.
Kétnapos tanácskozást tartanak kedden és szerdán a NATO-tagállamok külügyminiszterei, ahol várhatóan nem sok szó esik Ukrajnán kívül más témáról. A magyar külügyminiszter hétfői moszkvai tárgyalásai után érkezik Brüsszelbe, ahol az új amerikai elnöki adminisztrációval kapcsolatos várakozások alakítják a hangulatot.
Christine Lagarde szerint az „adok-kapok” nem érdeke senkinek, és Trump kész lenne tárgyalni, csak előbb az EU-nak kell virítania valamit.
„A mai nap, egy jó nap Európa számára” – jelentette ki Ursula von der Leyen és Roberta Metsola, akik közösen tartottak sajtótájékoztatót az Európai Bizottság új kollégiumának megválasztása után.
Az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán kevéssel dél után a leadott 688 szavazatból 370 támogatta Ursula von der Leyen második biztosi testületét, 282-en voksoltak ellene, míg 36-an tartózkodtak.
Jelentős változásokon megy át az európai gazdasági kormányzás, az új szabályozás értelmében az Európai Bizottság két ütemben teszi közzé a tagállamok gazdálkodására és az általuk benyújtott növekedési tervek értékelésére vonatkozó álláspontját és a túlzott deficittel rendelkező országokkal kapcsolatos ajánlásait.
Az EUrologus elemzése bemutatja, milyen politikai változás övezi az új biztosi testület munkájának megkezdését, kicsit más szemszögből is képet adunk arról, hogy kik lesznek/lehetnek a következő biztosi időszak főszereplői és mire számíthat a magyar kormány.
Egyre kevesebben bíznak Ukrajna győzelmében Európa-szerte, mégis kitartóan elutasítják az európaiak az orosz agressziót és ragaszkodnak a háború áldozatainak támogatásához. Olyan nagy az összhang, hogy még a Fideszes Gál Kingának is dolgoznia kellett a fújolásért. Európai körkép a háború ezredik napja után.
A tervek szerint a végleges döntést az uniós belügyminiszterek december 12-i találkozóján hozzák majd meg.
A felsőoktatás és a kutatás Brüsszel és Budapest csataterévé vált, de a magyar kormány végre lépéseket tesz az Erasmus+ és a Horizon Europe programokba való visszacsatlakozásért. A kormány és az egyetemi szféra Brüsszelben lobbizott.
Fél éve teljesen megszakadtak a tárgyalások a magyar kormány és az Európai Bizottság között a zárolt uniós támogatások feloldásáról. Az ok: Budapesten hiányzik a politikai akarat a megegyezéshez. Közben Orbán Viktor harcot hirdetett az uniós bírósági ítéletek ellen is, ami még plusz sok száz millió euróba kerül az országnak.
A belga sajtó információi alátámasztják korábbi értesüléseinket, mely szerint Várhelyi Olivér leendő biztosi portfóliójából elvesznek hatásköröket és a belga biztos fogja ezeket megkapni. Végül Várhelyi lesz az egyetlen uniós biztos, aki nem az eredetileg javasolt szerepet fogja betölteni a második, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságban.
Magyarországnak az Európai Unió Bírósága előtt kell felelnie a szexuális kisebbségeket diszkrimináló, vitatott jogszabályért. Az ítéletnek messzemenő következményei lehetnek.
Több tagállam, közöttük a Németország kormányának nyomásra a magyar uniós elnökség napirendre vette a Magyarországgal szemben, a 7-es cikk szerint zajló eljárást helyzetértékelését. A téma az Európa-ügyi miniszterek tanácskozásán került elő.
